Dódóna Zeusz ősi (állítólag legrégebbi) rejtélyes jósdájának helye, a klasszikus gürüg világ északnyugati szélén, az újkori Görögországban az albán határ közelében, a Pindosz-hegység lábától néhány kilométerre fekszik. Zeusz a szent tölgyfa leveleinek susogásában közölte jóslatát papjaival,akik mezítláb jártak és földön aludtak, mert a földből nyerték az erőt, az isteni üzenet megfejtésére. Ennek ellenére a jóslatok hírhedtek voltak homályosságuk miatt. Zeusszal együtt tisztelték Dódónában Aphrodité anyját, Diónét is. Az ásatások során két templomának maradványait is megtalálták a régészek. Dódónában a hellenisztikus korig csak szegényes és csekély számú épület állt, a ma látható romok többsége igen szép, de későbbi eredetű. A legkiemelkedőbb a színház, amely Nagy Sándor halála után, Pürrhosz épeiroszi király idejében épült, és a legutóbbi években restaurálták. A színház felett áll a falakkal körülvett akropolisz. Állítólag Odüsszeusz is felkereste Dódónát. A jóshely látogatói, úgy látszik, egyszerű emberek voltak; gyakrabban érkeztek a közeli vidékekről, mint a görög világ szívéből. A szentély központja a szent tölgyfa volt.
Forrás: Peter Levi: A görög világ atlasza