Naupliosz és Klümené fia. A hagyomány neki tulajdonítja az ábécé feltalálását (a betűk sorrendbe állítását), a számok, a hossz- és súlymérték bevezetését, valamint az idő felosztását évekre, hónapokra és napokra. Megtanította az embereket arra, hogy figyeljék az égitestek járását, és ennek alapján szabják meg a hajók irányát, továbbá a napi háromszori étkezésre. Palamédész vezette be a hadsereg háromfokozatos beosztását; hogy a harcosok számára megszépítse az egyhangú táboréletet, kitalálta a dráma- és a kockajátékot is. Ekként Palamédész közel állt más görög kultúrhősökhöz és istenekhez (Athéné, Dionüszosz, Hermész, Prométheusz, Kadmosz), akiknek az emberek számára hasznos találmányokat tulajdonítottak. A trójai háború idejét Palamédész értékes szolgálatokat tesz a görögöknek, nemegyszer megmenti őket az éhhaláltól. Ez azonban nem akadályozza őket abban, hogy higgyenek Odüsszeusznak Palamédész ellen koholt vádjában (valamikor Palamédész leleplezte Odüsszeuszt, aki, mivel nem akart hadba vonulni, őrültséget színlelt.) Odüsszeusz parancsára aranyat ástak el Palamédész sátrában, majd egy trójai hadifogoly segítségével hamisított levelet csempésztek oda; a levelet, Priamosz nevében Palamédészhez intézték és szövegéből az derül ki, hogy Palamédész tekintélyes jutalomért hajlandó elárulni a görögöket. Amikor a sátorban megtalálják az aranyat, Palamédészt árulónak nyilvánítják és megkövezik.
Más mítoszváltozatok szerint Odüsszeusz Diomédésszel együtt megölte Palamédészt, miután ravaszul kelepcébe csalta. Palamédész, az ártatlanul elítélt mitikus hős alakját megörökítették az i.e. 5. századi tragédiaköltők (Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész Palamédész címen írt tragédiái, melyek azonban elvesztek) és a szofista Gorgiasz Palamédész védőbeszéde c. munkája.
(Forrás: Sz. A. Tokarev, Mitológiai enciklopédia I.; Gondolat; Budapest, 1988)